2016. június 15., szerda

Meditáció két különleges dallal


Meditációimat az utóbbi időben leginkább a teljes csend jellemezte. Nem mondtam mantrákat, nem hallgattam zenét, hanem igyekeztem a teljes csendben meditálni.

Most hétvégén miközben Shri Mataji beszédeit tanulmányoztam, a figyelmembe akadt két csodálatos dal. Ezeket hívtam aztán meditációs társaimnak. (vagy "ők" engem, magukhoz?) Nagyon szép volt. Az élmény is, és a dalok is. De nem olyan érzelgős módon, hanem sokkal finomabb szinten. Van ezekben a dalokban, és az akkori előadásukban valami Isteni. Valami emelkedettség. Tisztaság, ártatlanság, alázatosság. Nagyon szép dolgok ezek. Pláne ha felfedezi az ember, hogy ezekből meríthet, ezekben elmerülhet a meditációban. Ezeket felfedezheti önmagában, a Lelkén keresztül. Ezek megnyílnak benne. Egy meditáció erejéig biztosan. De talán még azután is...

Elhoztam most Neked is. Meditálj velük, ha jólesik.



A nemzetközi sahaja jóga meditációs közösség egyik legendás zenekara, a Nirmal Sangeet Sarita előadásában hallhatóak a dalok.

A második dalnak csak a címét ismerem, "A szeretet izzása".

Az első dal pedig valami olyasmiről szól, hogy a meditálók keresik az Istennel való Kapcsolat fenséges állapotát. És ha már Isten nevéről csak énekelnek is, már az egy áldás. Különféle neveken szólíthatjuk Istent, és ha a figyelmünk felé fordul, akkor megtisztulunk, szentekké válunk. Már csak azzal is, ha az énekünket Neki ajánljuk. Már azzal is...



Üdvözlettel
A Kolostor Őre

Csak Könnyedén