2011. február 8., kedd

Márai Sándor türelemről, sétáról

Halálának 22. évfordulója lesz most februárban, ezért gondoltam megosztom Veled pár gondolatát. Több könyvét is olvastam, vagy hangoskönyvként hallgattam, színházi előadásként is láttam műveit, amelyek nekem nagyon tetszettek, úgyhogy nem is volt könnyű az idézetválasztás.

Ha gyakorló meditáló vagy, akkor azért érezhetsz Márain és a művein egyfajta letargikus, passzív melankóliát, ami a sahaja jógán keresztül tudható, hogy a baloldali energiacsator-nájának a gyengeségéből, a nem megfelelő működéséből fakadt. Erre azért érdemes Nekünk is odafigyelnünk Magunkban, hogy ne váljunk letargikus, a múltban, és túlságosan az érzelmek világában élő, sértődékeny emberré. Vagy ha ilyenek vagyunk, próbáljunk ebből kijönni, a jelenben és az egyensúlyban élni. No de akkor nézzük most Márai Sándor csodálatos gondolatait.

Füveskönyv
részlet

"Arról, hogy a dolgokat meg kell várni

Megvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok – emberek, eszmék, helyzetek –, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések, igazságok. Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon. De te ne kapkodj, ne siettesd útjukat és közeledésüket. Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos és személyesen a tiéd. Várj, nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és életeddel.

Arról, hogy sokat kell sétálni

Természetesen mindig egyedül kell sétálni, legalább egy, de inkább másfél, s ha lehet két órán át napjában. A séta az élet legemberibb életütemét fejezi ki. Aki sétál, nem akar eljutni sehová, mert ha célzattal és úti céllal ered útnak, már nem sétál, csak közlekedik. A sétáló útközben, minden pillanatban, megérkezett a séta céljához, mely soha nem egy ház vagy fatörzs, vagy szép kilátás, csak éppen ez a levegős és közvetlen érintkezés a világgal. Egy ember, aki lassan elvegyül a tájjal, része lesz egy erdőnek vagy mezőnek, ütemesen átadja magát a természet nagy diszletei között az örökkévalóságnak, az időtlen világi térnek, minden pillanatban úgy érzi, hazatért séta közben. A séta a teljes magány.

Egy szobában könyvek és tárgyak vannak körülötted, melyek életed feladataira és kötelességeire figyelmeztetnek, a munkára, vagy a hivatásra. Aki sétál, megszabadult munkájától, egyedül van a világgal, lelkét és testét átadja az ősi elemeknek. Gondold meg, hogy a földön jársz és csillagok alatt sétálhatsz. Nagyszerű dolog ez."

=====================================
Érdekességek a netről
=====================================

--> A TÍZmilliószoros napok erejéről sok helyen keringenek infók a neten, azaz hogy azon a bizonyos napokon amire gondolsz az megvalósul, erősebbé válik az életedben. De idén ez már nem aktuális, már nem kell nézegetned a kalendáriumot, mivel valaki tavaly Kazincbarcikán állítólag azt kívánta, hogy minden egyes nap, ilyen erővel töltődjön meg...

--> Generációk FőKertésze, a már több mint 90 éves Bálint Gazda most decemberben is interjút adott a TV-ben a kertészkedés csodálatosságáról, és még Obama Elnök feleségének hozzáállásáról is a kertekhez, és a Fehér Ház kertjében megtermelt zöldségekről is mesélt itt >>


Üdv
A Kolostor Őre


Csak Könnyedén

*******************************************************************************
VIDD HÍRÉT A MEDITÁCIÓ NYUGALMÁNAK! - Kérlek ne foszd meg az ismerős és ismeretlen társaidat a közösségi oldalakon a kolostoros meditációk békéjétől és nyugalmától! Ha tetszett ez a bejegyzés, értékesnek, humorosnak, vagy éppen elgondolkodtatni valónak találtad, akkor most mindenképp küldd tovább! HAJRÁ!